Posts tagged Vers

Bababeszéd

0

Bogika elmúlt 20 hónapos. Mint a lányok általában, Bogi is nagyon hamar elkezdett beszélni, szavakat mondani, és utánozni bennünket. Anyukájaként azt kell mondjam, ez egy nagyon megkönnyebbült időszak, mert bár vannak hisztik, de azért nagyon jól megértjük egymást. Mindent meg tudunk vele beszélni, mindent megért, és mostmár azt is el tudja mondani, mi a baja, vagy mit szeretne.

A legédesebb dolog, hogy nagyon szereti a zenét, és a mondókákat. Már nagyon sok mondókát tud fejből, igaz, csak nekem hajlandó hibátlanul, elejétől végéig elmondani őket. Egy kivételével persze, mert a “Gyerekek, gyerekek” kezdetű mondókát bárhol bárkinek elmondja :D :D :D Sokat sétálunk, és sáta közben mindent meg kell vele beszélni. Így aztán könnyen megtanulja a verseket, és ha eszébe jut, néha olyat is elkezd mondani, amiről nem is tudtam, hogy tudja. A napokban például a mosógép tetején ülve elkezdte lógatni a lábát, és mondta, hogy “Lóg a lába, nincsen dolga” :) Fürdés közben pedig apának mondta, hogy “Aludj el, kisember”. Nagyon szeret Ákos koncertet nézni. A kedvenc száma a Titok. Abban van egy szövegrész, amikor Ákos azt énekli, hogy “halál”. Ezt a szót Bogi nem ismeri, viszont a kabátot igen. Szóval a szöveg nálunk úgy szól, hogy “élet, kabát” :D Nemrég sétáltunk a főutcán, és volt ott két helyen is utcazenész. Mondta is Bogi egyből, hogy Ákos koncert van :D Nem tudom, honnan jutnak eszébe dolgok, de volt olyan is, hogy odajött hozzám, és közölte, hogy “micimaci fázik” :D

Persze, vannak saját kitalált szavai is. Engem anyinak, vagy anyókának hív, a csúszda = zam-zam, a kupak pedig pupák :)

Mostanában szokott babázni is néha, de csak pár dolgot csinál vele, nem nagyon érdeklődik irántuk. Inkább az autóival játszik, csúszdáztatja bárhol, bármin a csicsisét, és nagyon szeret rajzolni is.

Ha pedig sütök valamit, természetesen neki ott kell lennie velem. Mostmár elég ügyes, így megengedem, hogy a kimért dolgokat beleöntse a nagy tálba (amiből nehéz mellé önteni :D ), és kevergetheti is a tésztát.

Hozok némi ízelítőt a mondókázásból:

Gondolnék rád

0

Ha van még valami tiszta
Ezen az elveszett világon,
Azt máshol nem találom,
Csak a lányom szemében látom

Születésnapodra

0

Ágnes Vanilla: Születésnapodra ( József Attila emlékére )

Még élünk, gyermekek vagyunk, s mégis látod, mindig haladunk
Az úton, mert menni kell még akkor is, ha maradni akarunk

Itt egy év, és ott egy újabb, de embertől ne várj újat
Korlátaikat hagyd nekik, te híd is vagy, és folyó is vagy

Rajtad mások átkelhetnek, ha akarnak, kinevethetnek
Szárnyad is van, repülni tudsz, így föléjük emelkedhetsz

Istenedhez, angyalodhoz, nem választott akarathoz
Álmaidhoz, szerelmedhez, maradj mindig hű magadhoz

Istenedhez, angyalodhoz, nem választott akarathoz
Álmaidhoz, szerelmedhez, maradj mindig hű magadhoz

Föld lakói remeghetnek, hódolhatnak félelemnek
De te szilárd lábakon állj, s maradj meg mindig ilyennek

Vedd a napot ajándéknak, amit mások pazarolnak
Ne vedd magadra, ha semmibe vesznek, nekem mindig ajándék vagy

Istenedhez, angyalodhoz, nem választott akarathoz
Álmaidhoz, szerelmedhez, maradj mindig hű magadhoz

Istenedhez, angyalodhoz, nem választott akarathoz
Álmaidhoz, szerelmedhez, maradj mindig hű magadhoz

Maradj mindig hű magadhoz, maradj hű adott szavadhoz
Álmaidhoz, szerelmedhez, így juthatsz igaz áldáshoz

S, hogy tűzhajóm, kedvesem lettél, ne számold, hogy mennyit léptél
Nem azt ünneplem, mióta, hanem azt, hogy megszülettél

Istenedhez, angyalodhoz, nem választott akarathoz
Álmaidhoz, szerelmedhez, maradj mindig hű magadhoz

Istenedhez, angyalodhoz, maradj hű adott szavadhoz
Álmaidhoz, szerelmedhez, maradj mindig hű magadhoz

Petőfi Sándor: Itt van az ősz

0

Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.

Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.

Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szerető anya.

És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.

Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet.

Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.

Hiányzol!

0

Hiányzol, mint gyermeknek az anyja
Mikor egy kis időre magára hagyja
Hiányzol, mint gondolatnak a szó
Mely ha kimondatlan marad, hiábavaló
Hiányzol, mint létnek a levegő
Ami nélkül nincs gyermek, férfi se nő

Hiányzol, oly nagyon, hogy kimondhatatlan szavakkal
Hiányzol, oly nagyon, hogy nélküled nincs ami e világon marasztal

Reményvesztve… várom…

0

Reményvesztve álmatlanul
Várom minden nap az álmot
Hiszen itt ahol ártatlanul
Most szívem szívedre találhat

Várom már a napot mikor
Nem nélküled ér a reggel
Várom már mert nélküled
Nekem már semmi nem kell

Balázs

Berlioz szerelmi vallomása: És

0

Azt kérded, miért. Minek, mi végre. És én mondom: azért, hogy élj. Hogy legyen mit mesélned a pokol tornácán a csillagszekéren, az Isten ölén. A játékért, az életedért: szeress! Te nő vagy és nem vagy független. De elfeledted, hogy szabad vagy.
Szabad vagy. És fiatal.
És szép.
Momentán meghalok érted.
Nem vagyok független. És rajtam is függ a Világ. És erős hitem meg se rezdül a terheimtől. És elvontatnám magammal a függőségeimet utam végéig, de , akkor is: szabad vagyok. És élek és halok. Szenvedélyem zenéje betölti a teret. És szeretlek. Már nem magamért, már nem magadért, nem az üdvösségért vagy a bűnért: az Életért. Maga a játék: az az ajándék. Ne félj tőle, ne félj tőlem, ne. Olyan ritkán nyújtja ki az ember a kezét egy nőért. Olyan ritkán jön el a mágikus perc, ami nem az állati vágyakozásé, a halálfélelemé, nem az éhségé csak.
Az egyetlen, ami emberi: szerelemmel szeretni, értelem és remény nélkül, talán éppen a reménytelenséget űzni. A szerelem a költészet nyersanyaga, angyali szavalat, ős-örömforrás, kínbokor, hűsítő jelbeszéd. A szemed, a szemed. A szád. …

by: Kovács Ákos

Folyt. köv.

0

Amint ígértem, folytatom Balázs verseit. Pontosabban már csak egyet írok ide, a többit meghagyom, ha esetleg szeretné feltenni, akkor az már az ő feladata lesz.

Te lettél…

Egy barna szempár figyel engem
Tudom, jónak kell lennem
Megbabonáz, s máris tudom
Te lettél az én gyönyörű Napom
Te szórod rám áldott fényed
Nélküled nincs értelme a létnek
Te hevíted fel átkozott testem
Mikor reggel lelked kerestem
Megtaláltam,s örültem neki
Azóta szívem csak őt szereti
Rád nézek, s meglátom félelmed
Én bennem nem kell kételkedned
Én csak neked élek, csak érted
Belém nézel, s megérted!

(Eger, 2003. február 10. hétfő 21:58)

Ezt még nem is meséltem…

0

Amikor Balázsom itthon volt, keresgéltünk és megtaláltuk azt a füzetét, amibe azokat a verseket is beleírtam, amiket régen nekem vetett papírra. Nos, gondoltam, megosztok veletek néhányat.

Talán te vagy

Megvadított szívem vágyik rád
S csókodra, melyet puha szád
Közvetít számomra hogy itt vagy
Velem, de kínom hatalmas nagy
Hisz’ csak az álmomban találkozunk
Ott viszont egymáséi vagyunk
Mintha mindig te lettél volna mellettem
Talán te vagy, kit az ég szánt nekem

(Eger, 2003. január 23. szerda 22:04)

Ilyenkor éjjel

Ilyenkor éjjel rám tör a vágy
Hogy szavam elérjen hozzád
Neked szóljon s csak érted
Hogy szívem szavát megértsed

Ilyenkor éjjel lelkem ír
A tollamból egy verset sír
Így talán eljut eme érzés
S szívedhez a kérdés

Ilyenkor éjjel magam vagyok
De mint most is, rád gondolok
Hogy veled legyek, bár nem vagy itt
Valamit azonban mégis segít

Ilyenkor éjjel rám tör a vágy
Hogy szavam elérjen hozzád
Vigye az álom csodás szárnyon
Az angyalnak, ki alszik az ágyon

(Eger, 2003. január 26. vasárnap 22 :59)

Nos, egyelőre ennyi, talán máskor folytatom, mivel még van egy pár.

Puszi,
Kata

A Csoda

0

a csodát nem felejtem el

némely porcikám
már a halálról énekel
némely sejtem azt lesi
engem hogyan falna fel
de a Mindenségnek megfelel
hogy ezer titokkal ünnepel
téged és engem a pillanat
születtél
vártál
s most újra vagy
nekem s a világnak
ennyi kell

a csodát nem felejtem el

(Kovács Ákos)

Go to Top