Hármasban szép az élet
Posts tagged gyűrű
Az eljegyzés
02006. október 17. kedd
by Balázs
in Kata és Balázs
Hát igen… szépen lassan eljött október 6-a, amikorra is az eljegyzés időpontja volt kitűzve. Már Gyulán ért minket a reggel, ugyanis előző nap már oda utaztunk.
Szépen lassan összeszedtük magunkat, és még szüleim érkezése előtt megérkeztünk Katám szüleihez, ahol magát az eljegyzést tartottuk.
Mikor megérkeztek szüleim egy kis ideig kis feszültség oldás volt, iszogattunk beszélgettünk… én speciel egyikre sem voltam képes akkor. A gyomrom akkora volt mint egy hörcsögé. 
Aztán szépen lassan átvedlettünk az alkalomhoz megfelelő ruhába… Én onnantól nem sokra emlékszem… A képekből kiderül, hogy átadtam a virágokat (Kedvesemnek és Édesanyjának), majd utána képszakadás… sajnos nem emlékszem hogyan kértem meg Angyalkám kezét… bár nem tudom ki emlékszik rá rendesen. Sikerült meglepnem, ami állítólag eddig igazából csak nekem sikerült… nem számított rá, hogy kap egy kísérő gyűrűt is…
Gyűrűhúzás
Utána szépen megvacsoráztunk (nagyon finom volt minden, sajnálom is hogy most nem tudok már enni belőle), majd este bementünk Menyasszonykámmal és öcsémmel a városba egy kicsit beszélgetni, körbenézni, iszogatni… A szülők is követték példánkat és egy nagyot buliztak aznap este…
Aztán mi szépen visszamentünk a lakásba és kipihentük amennyire lehetett az izgalmakat.
Arra emlékszem, hogy nagyon boldog voltam és vagyok is folyamatosan azóta…
Balázs 
Gyűrű
02006. szeptember 2. szombat
by Kata
in Kata és Balázs
Amikor a gyűrűről beszélgettünk, egymástól függetlenül ugyanazokat a lapokat nézegettük. Elküldtem neki egy oldalt, érdeklődve, neki melyik tetszene… Akaratlanul és egymástól teljesen függetlenül ugyanarra tettük voksunkat .
Ezt választottuk: http://www.golddesignstudio.hu/karika/0301.html… És már készítik is.
A gyűrűhöz vezető út
02006. szeptember 2. szombat
by Balázs
in Kata és Balázs
Hát a gyűrű! Egy fontos jelkép. A kiválasztással nem volt gond. Közösen tudtunk dönteni róla, hogy melyik tetszik, milyent szeretnénk, az interneten már mindent meg lehet oldani. Két gond volt csak. Az egyik, hogy azért interneten keresztül venni valamit, nem valószínű, hogy a legolcsóbb mulatság, a másik pedig, hogy valahogy még soha nem volt szükséges számomra, hogy tudjam mekkora gyűrű való az ujjamra (vajon miért??).
Szóval az én kis Angyalkám intézkedett, kutakodott, és talált egy ékszerészt aki olcsón elkészítette volna álmaink jelképét, már csak az ujjam méreteire volt szükségünk… Azt viszont Koreában nem olyan egyszerű… mivel nem igazán ismerem annyira a várost, hogy tudjam hol van ékszerész, bár ez talán megoldható lett volna, viszont a nyelvi nehézségekből akadó problémák, már inkább… Így szóltam kedvenc tolmácsomnak, hogy segítsen nekem… Így egyik ebédidőben ékszerészt kerestünk… és 5 perc múlva tudtam a hiányzó adatot. Nagyon boldog voltam…
Aztán a velejárója az egésznek… nem szerettem volna világgá kürtölni, amíg nincs semmi biztosan lefixálva, így próbáltam titokban tartani, legalább is nem hangoztatni… de hát ha az ember Koreában él 20 magyar társaságában, akkor ez szinte lehetetlen küldetés. Kitudódott! Végül is nem bántam…. Ilyenkor azonban jön a szokásos… mindenki tud mindent és mindenkinek van már tapasztalata… Meghallgattam… Értettem, hogy valamelyest mindenki szkeptikus volt és mindenki a negatív oldalát látta inkább… Tudom… nehéz átérezni… csak én érzem igazán, hogy miért szeretném. Miért így szeretném.
